| Múlt és jelen | A Bánki Tó | Szlovák tájház | Térkép | Közlekedés | Látnivalók | Civil lapok |

Múlt és jelen

Bánk kis településként húzódik  meg a Cserhát és a Börzsöny lábánál. Története régmúlt idôk- re nyúlik vissza. Minden jelentôsebb történetírás, és monográfia részletesen bemutatja a falut. Álljon itt beveze- tôként a következô idézet egy 1911-ben megjelent monográfiából:

"A romhány-diósjenôi vasútvonal mentén fekvô kisközség, 100  házzal és 550 lakossal, a kik részben magyarok, részben pedig magyarosodó tótok s két család kivételével evangélikus vallásúak. Postája Rétság, a távírója és a vasúti állomása pedig helyben van. A helység a Duna-ipoly völgyi helyi érd. vasút szárnyvonala mellett fekszik. 1506-ban Terjényi Radnóti György birtokában találjuk. A török hódoltság alatt elpusztult, lakosai elszéledtek s csak a török kiűzetése után kezdett ismét benépesülni.  Új lakosai evangélikus vallású tótok voltak. 1715-ben 11, 1720-ban 13 háztartást írtak össze. A XVIII. század közepén a Jeszenszky család, 1770-ben pedig az úrbéri rendezés alkalmával, Becskády Pál, Gyurcsányi Ignácz és Hodossy József voltak a helység földesurai. 1826-ban még báró Andreánsky István nyug. államtitkár a helység legnagyobb birtokosa. Az evangélikus templom 1783-ban épült. Az evangélikus temetôben egy régi templom alapfalai láthatók. A temetô mellett levô dűlôt a nép 'Templom mögötti' dűlônek nevezi. A hagyomány szerint eredetileg itt állott helység s a templom a reformátusok birtokában volt, de a hódoltság alatt (alkalmasint még 1552-1598 táján) a törökök a templomot és a helységet elpusztították. Van a községben 26 k. hold területű halastó." - írja a Borovszky Samu által szerkesztett, Magyaroszág vármegyéi és városai című sorozat Nógrád vármegyérôl szóló kötetete.

A 70-es években az ország gazdasági fejlôdése és a városok rohamos növekedése keltett igényt újabb és újabb üdülôterületek, pihenôhelyek meghódítására. Bár Bánk csodálatos tava korábban is vonzotta a természet szerelmeseit, a jelentôsebb fejlôdés erre az idôre tehetô, számos beruházás járult hozzá, hogy napjainkra valóságos "üdülőparadicsommá" válhatott az itteni közösség lakóhelye.

Nógrád megye állóvizekben meglehetôsen szegény, ezért is nevezetes a "tengerszemérôl" elnevezett, festôi környezetű, erdôségekkel határolt Bánki-tó. A falu házai mögött, a Lókos-patak völgyében csillog a tó hatalmas víztükre, melyet korábban belsô források tápláltak. Ma északról a hagyományos falu utcái, délrôl pedig a jelentôsen megnövekedett "üdülôfalu" szinte körbeöleli a tavat. Ma már szépen kialakított sokoldalú szolgáltatást nyújtó strandfürdô várja egész nyáron látogatóit.

Alkonytájt gyönyörködtetô látvány a bánki naplemente, s a tó tükrén karcsún hajladozó susogó kis nádas. Néhány éve hattyúk is költöztek a vízre. A tó megkapó szépsége mellett a környék csobogó patakvölgyei, romantikus erdôi is szebbnél szebb kirándulási lehetôséget kínálnak.

Az állandó lakosok száma 700 fô körüli, de a nyári idôszakban folyamatosan mintegy 2500 ember él itt, s a hétvégeken néha 4000-5000 látogató is megfordul a településen. Nem véletlen, hogy ilyen kedvelt a környék és maga Bánk. Az ide látogatókat mindig megkülönböztetett vendégszeretet fo- gadja, és a hagyományos falusi vendéglátás mellett minden rendelkezésre áll, ami egy kellemes hétvége, vagy néhány hét eltöltéséhez szükséges. Zenés éttermek, kempingek, kereskedelmi egységek is felkészülten várják a látogatót, s a sportot kedvelôk sem csalódhatnak.

Vonzó a környék több idegenforgalmi nevezetessége is. 20-25 km-es körzetben számtalan látnivaló csalogatja a túrázókat. Például Nógrád vára, a drégelyi vár vagy a Börzsöny patakokkal szabdalt erdôi, magasba törô sziklacsúcsai. A környezô falvakban több műemlék is látható. Említésre méltó a gótikus kôtemplom Nógrádsápon, értékes középkori festményeivel. De  kastélyok, műemlékek sokaságát lehetne felsorolni, melyek mindegyike e tájhoz kötôdik. Irodalomi emlékekben is gazdag a környék. Horpácson Mikszáth emlékszoba, Balassagyarmaton - a messze földön híres - Palóc Múzeumban Madách emlékkiállítás látható. De igen rövid utazással elérhetô innen Szécsény, Hollókô, vagy éppen Vác, Szentendre is.

A település lakói híven ôrzik szlovák nemzetiségi hagyományaikat. Látható ez az építményeken, a viseletben, vagy éppen a hagyományos szlovák ételekben. A csodálatosan szépen hímzett bánki népviselet szinte minden család féltve ôrzött kincse, igaz ma már nem mindennapi viselet. Nagyobb ünnepeken azonban mindig elôkerül, s lányok, asszonyok örömmel pompáznak benne.

A múlt és a jelen találkozik a településünkön élt és alkotott neves szobrászművész, Laluja András munkáiban, aki több szobrát is elhelyezte a faluban. Az egyik a "Bánki menyecske" a Nemzetiségi Múzeum bejáratánál hagyományos viseletében szinte megszólalva üdvözli a múltra kíváncsi mai látogatót.

Bánk nagy gondot fordít a népi és a nemzetiségi kultúra ápolására is. Már több mint 30 esztendeje, minden év augusztusának elsô hétvégéjén kerül megrendezésre a Megyei Nemzetiségi Találkozó immár többnapos rendezvénysorozata. Ilyenkor az ország messzi tájairól érkeznek művészeti csoportok hogy műsorukat a sokezer messzirôl jött érdeklôdô elôtt bemutathassák a tó mellé épült hatalmas víziszínpadon. Ilyenkor  reggeltôl-estig áll a vigalom. Színponpás népviseleti felvonulással kezdôdik az ünnep, egész nap énekszó, zene, tánc tölti meg a falu utcáit, és a népművészeti vásár kínálata is bôséges. Estébenyúlóan a nemzetiségi bálon mulatnak táncolnak bánkiak, és vendégek egyaránt.

De a nyár többi napja sem marad szórakoztató kulturális rendezvény nélkül. A környék legnagyobb - bizton állítható -, legszebb környezetben lévô szabadtéri színpadán hétrôl-hétre színvonalas programokat kínál a "Bánki Nyár"  rendezvénysorozat. Többek között hangversenyek, népzenei programok, fimelôadások, színházi programok váltakoznak, de a fiatalabb korosztály könnyűzenei koncerteknek is tapsolhat.


Bánk kellemes szálláshelyekkel, hangulatos és sajátos ízeket ígérő éttermekkel, de mindenekelőtt szíves vendégszeretettel 
várja visszatérő és új látogatóit!