blokk címe

blokk tartalma

A Bánki-tó

A Bánki-tóra vonatkozó, fellelhető írásos feljegyzés 1820. évben így ír a Bánki tóról: „Van itt a' falu mellett egy álmélkodásra méltó tó, melyet a' köznép Tenger Szemének nevez”. Az akkori köznép szerint ennek a tónak a tengerrel van összeköttetése a föld alatt, mivel a tó mélységét sosem sikerül megmérni, és a tó az esőzés, felhőszakadás esetén sem árad meg, ellenben nagy szárazság idején sem szárad ki.

1991-ben a Bánki-tó vízminősége úgy megromlott, hogy fürdésre alkalmatlanná vált. Bánk Község Önkormányzatának elsődleges feladata volt a tó vízminőségének javítása: a víz minősége fürdésre alkalmassá vált, és sikerült megoldani a vízminőség szinten tartását. 

Az Önkormányzat állami támogatás igénybevételével 2001–2002. évben megvalósította a Bánki-tó rehabilitációját (iszapkotrás, partrendezés, tó-bővítés), A beruházás teljes költsége 285 millió forint volt. 

A tó jelenlegi adatai: átlagos mélység: 3,94 m; legmélyebb pontja: 5,99 m; a tó felülete: 7 ha 8730 m2; vízmennyiség: 325.656 m3, üzemvízszint: 169,89 m B.f.

A beruházás eredményeként javult a tó vízminősége és a tó hosszú távon alkalmas lesz a jóléti (fürdési, üdülési), rekreációs és horgászati funkciók ellátására. 


Hogyan keletkezhetett a Bánki tó?

Talán hasonlóképp azon esethez, amely 2014 májusában történt a falu határában. A Rádió Focus friss híradása révén értesülhetünk az esetről:

 „Tizenkét méterrel a felszín alatt tartanak a bánki kutatások a Jenői-patak medrében. Közel egy évvel ezelőtt egyik napról a másikra egy beszakadás keletkezett a Jenői-patak helyi focipálya melletti szakaszán, mely több napon keresztül egy az egyben elnyelte a patak vizét. Annak érdekében, hogy a többek között a fúrásokból ismert térségi karsztrendszerbe ne kerülhessen olyan víz, ami esetlegesen szennyezett, a patak vízét elterelték, majd a szükséges engedélyek és jóváhagyások után Szenthe István geológus vezetésével megkezdődtek a munkálatok a mészkövet fedő kőzetek résrendszere mentén, ami várhatólag lenyúlik a barlangot tartalmazó idős kőzetekig. A feltárással jelenleg tizenkét méter mélységben járnak, a föld kitermelését kézi erővel végzik, a 2x2 méteres kutatóakna biztonságát szolgáló ácsolathoz szükséges faanyagot az Ipoly Erdő Zrt. biztosítja. A feltárást vezető geológus véleménye szerint a napokban elérhetik a mészkőréteget, melyre mintegy tizenöt méteres mélységben számít. Ennek elérése tudományos szempontból is fontos, hiszen a bánki terület karsztrendszere összeköttetésben állhat a Budai-hegység hévforrásaival, a Duna alatt átnyúló kőzeteken keresztül, azt pedig eddig még senki nem vizsgál(hat)ta, hogy milyen hatással bír a forrásoknál, amikor ezen rendszerhez hirtelen adódik több száz köbméternyi víz a „másik oldalon" – ahogyan történt ez tavaly májusban. Persze megvan annak a lehetősége is, hogy a Bánk környéki mészkövek vize a Duna északi partján, Vác környékén csapolódik meg a folyam medrében. A kutatást a geológus és csapata saját költségén végzi Bánkon.” 

A kutatások jelenleg is folynak.

Érdekes – talán éppen a fentiekhez kapcsolódó - jelenségről tesz említést Bél Mátyás is a tó kialakulásával kapcsolatosan, az 1742-ben megjelent művében: 

„Van nekik egy csodálatos természetű tavuk, amelyet a nép Tengeri-szemnek, azaz moris aculumnak nevezget, és azt hiszi, hogy földalatti medreken át összeköttetésben van a tengerrel. Mindenesetre ismeretlen mélységű, kerek, mintegy ötven ölnyi partszegélyű. Semmiféle zápor, még a tartósabb sem dagasztja meg, és bár állandóan folyó patakocskát fogad magába, mégsem figyelték meg, hogy akárcsak egy körömnyit is megnőtt volna bármikor. De nem látták sohasem még a legforróbb időben sem jelentősen megapadni, de a legtombolóbb zivatarban sem szokott könnyen hullámzásba jönni. A mellette lakók megfigyelték, hogy úgyszólván nem tűri el a halakat, ugyanis melyeket a parton fognak, jelentéktelenek, sem, hogy említést érdemelnének. azt mondják, hogy a tó valamikor hirtelen keletkezett, a talaj mélyéből, nagy zúgással horda ki a földet és a sziklákat. Arra lehet következtetni, hogy a földalatti üregekben összeszorult szelek előretörtek ugyanitt víz lépvén az üregekben nyomukban”

Mindenesetre érdekes tény az, hogy az 1763 és 1787 között készült első katonai felmérés térképén egészen más rajzolatú a Bánki tó kontúrja, mint ma. Az ocellum moris elnevezés itt is szerepel.

Nógrád megye jeles monográfusa, Mocsáry Antal így ír 1820-ban megjelent művében: 

 "Van itt a' falu mellett egy álmélkodásra méltó tó, mellyet a' köznép Tenger Szemének nevez, és erősen állítja, hogy ezen tónak a' föld alatt a' tengerrel öszveköttetése légyen, azon okból, mivel hogy annak a' mélysége olly nagy, hogy még eddig a' fenekét, többszöri próbatételek után is, meg nem mérhették, 's akár melly hosszas esőzések, vagy épen felhő-szakadások után sem árad meg, sőt az ebbe béfolyó patak' vize sem szaporítja legkisebbé is ennek a' vizét; ellenben a' nagy szárazság' idején is egyenlő, és fogyatékot nem szenved. Mind ezekhez az is járul, hogy nem tapasztaltatnak benne halak, kivévén hogy a' szélei körül néha olly apró halatskák látszanak, mellyek figyelmet sem érdemelnek. "

A második katonai felmérés 1806 és 1869 között készült el az egész országra vonatkozóan. Ezen már kialakulóban van a mai tó kontúrja, mely a tó után egy széles vizes területen folytatódik.

Az 1867-68-ban elkészített Nógrád megyei kataszteri térképen, már minden egyes telek és épület szerepel. Az adatbázishoz tartozik egy teljes tulajdonosi névjegyzék is. A tó kontúrja immár a maihoz teljesen hasonló.

A Ladányi Miksa szerkesztette, s 1934-ben megjelent Nógrád és Hont vármegye című kötetben ezt olvashatjuk „A Bánki tengerszem (tó) természeti szépségével és lágyvizű strandjával, valamint vadregényes kirándulóhelyeivel különösen alkalmas nyaralásra, üdülésre. A 20 holdnyi tó környékét napozók és forró homok övezi.”

rendelési idő

H-P:
15:30-17:30

Szombat:
7:30-8:30

Vasárnap:
Zárva

elérhetőségek

Tel: 
+ 36 30 464 5021

E-mail:
emailcim@email.hu

A rendelő címe:
4080 Hajdúnánás Bocskai u. 36.
 

© Bánk Község Önkormányzata - 2020