blokk címe

blokk tartalma

Programlehetőségek

Evangélikus Templom, Bánk

Közzétéve: 2020-03-04

Cím: 2653 Bánk, Hősök tere 
Stílusa: késői barokk 
Építési ideje: 1791. 
Leírás: Az evangélikusok 1791-ben épült késő barokk templomának kosáríves kapuja e felett kerek ablak található. A torony órapárkányos, új törpeárkád dísszel, egyenes toronysisakkal. Szentélye lapos kosáríves. Belseje egyhajós. A közepén befelé ívelő kórust két oszlop tartja. A hajó tükörboltozatú. Coft oltár, a Kálváriát ábrázoló oltárképen alul a jobb sarokban jelzés: A: E: Illés Ödön, 1903. 
Tulajdonos adatai: Evangélikus Egyház

Bánk későbarokk temploma 1783-ban épült. 1784. augusztus 6-án szentelték fel, Kellisch Sámuel lelkészsége idejében. Az ő irányítása alatt készült el a paplak is. „Harcos, bátor egyéniség lehetett, aki sziklaszilárd hittel küzd Mária Teréziához intézett felirataiban népe vallásszabadságáért, hitének gyakorlásáért.” – írta róla 1959-ben, a templom fennállásának 175. évfordulójára készült visszaemlékezésében L. Kovács András lelkész. Innen tudjuk, hogy Révai Ferencz szolgabíró mérette ki az új templom helyét egy balassagyarmati mesterrel. Adamov György és Palovszky János volt ekkor az egyházfi. Kellisch 1783. szeptember 13-án kelt feljegyzéséből tudjuk, hogy saját pénzét ajándékozta az egyháznak, hogy felépülhessen a templom. „Így tehát az én tulajdon pénzemből ennek Bánki evangélikus egyháznak részemről és a feleségem részéről oda ajándékozva, Isten segítségével felemeltetett a felhőkig a templomnak minden fala.”  A templom felszentelésről a következő feljegyzést olvashatjuk: „ Ezért augusztus 6-án Krisztus Urunk megdicsőülésének napján megkezdődött az Istennek tisztelete lelki énekekkel és istenfélő imádsággal, azután a következő vasárnapon megtartottuk a templom felszentelését sok földesúr, néhány katonatiszt és nagy számú tömeg jelenlétében.”

A lelkészek névsorából kiemelkedik kettő: templomépítő Kellish Sámuel, és az orgonát 1892-ben építtető Zatkalik Mihály. A templom orgonája az elmúlt több mint száz év alatt komolyabb felújításban nem részesült. 2003-ban kezdett bele a gyülekezet ebbe a feladatba. A hangszer szétszerelésekor egy kézzel, ceruzával írt szöveget találtak a mesterek az orgona egyik szerkezeti elemén, amely beépített állapotban nem látható. Kiderült, hogy a sorok Zatkalik Mihály lelkésztől származnak. Történeti érdekességként és a gyülekezet megbecsülésének jeleként hadd idézzük itt is e sorokat: „Ez az orgona építtetett a bánki volt úrbéresek adományából s több jótevő hozzájárulásával 1892-ben 880 Forintért Jagerdorfban, Rieger testvérek világhírű gyárában, pedálklaviatúrával, de pedálsípok nélkül. A hiányzó pedálváltozat, Subbass 16, betétetett 1905, Riegernek budapesti gyára által 172 Forinton. Dicsőítem az én Uramat, hogy megengedé bánki lelkészkedésem 27. évében, ez orgonát a hiányzó Subbass 16 regiszterrel, amely az egész orgonának a lelke, kiegészíteni. A Te dicsőségedet és mélységes szeretetedet hirdesse mély hangjával én Jézusom!! Ha Hozzád költözöm, ne engedd, hogy az orgonához, amelyet sok küzdelemmel tudtam befejezni, avatatlan kezek férhessenek. Bánk, 1905. júni 23.”[1]

Már a kezdetektől „nagy területet fogott itt össze Istennek egy-egy szolgája. Latin, német és szlovák nyelvű régi iratok tudósítanak bennünket arról, hogy Felsőpetény 1681-től Bánkhoz tartozott és 1775-ben még együtt vannak. Nógrád 1774-től 184 éven keresztül Bánk leányegyháza. Leányegyháza még Rétság, Nagyoroszi, Szokolya, Diósjenő. Szórványhelyei: Farkasvölgy, Berkenye, Udvarhely, Jásztelek, Erzsébetmajor, Deszkásmajor, Rijmajor, Tolmács, Illéspuszta, Sziloska, Lókos, Tereske, Kormos, Szántó Deneg[2], Berki, Veresharaszt, Horpács, Almási puszta, B. Berinke, Szomolya, Szendehely, Katalina.”

Az 1838 október 4-én megtartott canonica vizitáció jegyzőkönyve szeinr létszámuk_ 60 tiszta pár. 15 vegyes házaspár, a filiákban 5 vadházasságban élő pár.

Az 1899-es c.v. jegyzőkönyv szerint a lelkek száma összesen 1000. Ebből Bánkon él 443 lélek, Nógrádon 240, Rétságon 100, Nagyorosziban 42, Szokolyán 24, Diósjenőn 18.

Kiss István püspök úr 1927 október tartja canonica visitációját és közzéteszi a lélekszámot: Bánk 567, Nógrád 370, Rétság 147, Nagyoroszi 32, Szokolya 29, Diósjenő 40, szórványok 45, összesen: 1.200.

Ezután már az 1946-48-as évek vesztesége, a 35 kivándorló bánki család, Nógrád önállósulása, Nagyoroszi, Szokolya, Diósjenő szórványainak elcsatolása után Bánk lélekszáma ma[3] 507, Rétságé 121, a szórványoké 21, összesen 649.
A templom főoltárát a tolmácsi születésű festőművész, Edvi Illés Ödön festette 1903-ban. Témája: Krisztus a keresztfán. Eredetileg az első oltáron három kép volt. A legfelső, mely a régi templomból hozatott át, az Úrnak a feltámadását ábrázolta, a középső a hegyen való elváltozását, s a legalsó az utolsó vacsorát. Az említett 1959-es feljegyzés szerint az ez utóbbi, igen kifejező fafaragás ma is ott van az oltáron, az oltárképtől eltakartan. 

A templomnak az első világháborúban elrekvirált harangját 1922-ben pótolták egy 150 kilós új haranggal. 1961-ben vált szükségessé a kisebbik harang újraöntése.

Az egyhajós templom középen befelé ívelő kórusát két oszlop tartja. A hajója tükörboltozatú, az oltára copf stílusú.

1921-ben egy renoválás alkalmából egy feljegyzést helyeztek el a toronykeresztben. „Az utókornak. A bánki ágostai hitvallású evangélikus egyház 1921. év május havában templomát nagy áldozatkészséggel renováltatta. A tornyot 150 centiméterrel megemeltette és az egész épületet asbesth palával újrafedette. … Evangéliumi hithűségünket, megtartó Istenünknek dicsősége emelésére, utódaink buzdításra, lelkünknek pedig nagy gyönyörűségére, s a hit, szeretet, remény, béke, vigasztalás és imádság hajlékának ezen megőrzésével hagyjuk gyermekeinknek drága örökségül.” A dokumentumot Rákóczy István egyházfelügyelő, Zatkalik Károly lelkész, Pauló János tanító, Thomka János h. tanító, Ivanics György egyházgondnok, Csorba Pál egyházfi, Velky János bíró, Petyánszky János, Csizmár András törvénybíró., Bánszky János, Turányi Mihály, ifj. Janecskó Pál, Kriskó János, idős Csorba János, Adamov János, Petrás János, Koszecz Pál és Sztankovics Lajos presbiterek írták alá.
 

Programok szűrése

További programlehetőségek

helykitolto kép

Szlovák tájház, Bánk

A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait.
helykitolto kép

A bánki víznyelő - Szent Borbála kutatóakna, Bánk

2014 májusban – rendkívüli esőzések után – egyik reggel Bánkon a helyiek arra lettek figyelmesek, hogy a Jenői-patak megáradt vize egy közel 10 m átmérőjű, friss beszakadás alján – visszaduzzadás nélkül! – eltűnik a sziklák között.
helykitolto kép

Pinceház, faragott kőtáblával a Hősök terén

A bánki faluközpontban lévő pince a régi idők hangulatát őrzi. Építtetője még 1937-ben is fontosnak tartotta, hogy az építés évszámát és a tulajdonos nevének kezdőbetűjét egy kőtáblába vésessék a homlokzat díszéül. A pinceházat Simon János kőművesmester építette. Belül boltozatosan ki van rakva kővel. Ő faragta az építtető névmonogramját és az építés évét megörökítő kis táblát is. A tábla jelentése: Épült 1937-ben Krisko János számára.
helykitolto kép

Fűtőház Sörfőzde

A FŰTŐHÁZ SÖRFŐZDE egy családias, házi sörfőzde, amely bemutatóval, kóstolóval egybekötött programokkal várja a látogatókat. Érdemes előtte telefonon egyeztetni! A főzdelátogatás lehetőségei: Az első rész a SÖRVÁRÓTEREMBEN illetve a főzdében zajlik. Itt meg lehet ismerni, hogy egyáltalán mi a sör, miből készül, a sörmátrix, és egy kis történei kitekintésre is lehetőség nyílik. Aztán az üzemben gyors bemutatón lehet résztvenni a sörgyártás folyamatáról, és persze közben kóstolni is a ...
helykitolto kép

Régi sírok a temetőben, Bánk

Egy temető az élő falu tükörképe. Ha valaki végigsétál benne, sok mindent megtudhat a településről is. Megismerheti történetét, nyelvét, nemzetiségét, vagyoni helyzetét, szokásait.
helykitolto kép

Sírok a zsidó temetőben, Bánk

A katolikus temető mellett a fák között található az egykori zsidó temető. Már ami megmaradt belőle. Bár jelentős zsidó lélekszám sohasem volt a településen, mégis minden bizonnyal több sír is állt valaha itt. Meglehet, hogy az avar alatt még lapul néhány sírkő. Mára két héber és egy magyar nyelvű látható mindössze. Megőrzésük mindamellett fontos, hiszen hozzá tartoztak a település múltjához.

Bánki-tó

A bánki tavon az országos horgászrend van érvényben, az egyesület által hozott szabályokkal, kiegészítésekkel. A tavon a pergetés engedélyezett.

Alsópetényi öreg temető

A templom közelében van a régi temető, amelynek XVIII-XIX. századi romantikus kőkeresztjei említésre méltóak.

Werbőczy-gúla, Alsópetény

Magyarországon egyedülálló a temetőben található későbarokk piramis alakú oszlop, amelyet 1791-ben Gyurcsányi Ignácné Blaskovics Terézia emeltetett, a Hármaskönyv (Tripartitum) szerzője, Werbőczy István emlékére. Latin nyelvű felirata magyar fordításban körülbelül így hangzik: "A haza törvényeit itt szedte rendbe Werbőczy, porlad az írójuk, a háza, de törvénye él az ősi."

Hármaskönyv Fogadó

Egy alsópetényi kirándulás alkalmával – például, ha felmásztunk a Prónay-kilátóhoz, vagy sétáltunk a faluban – érdemes ebédre betérni ide.

Prónay kilátó

Alsópetényből indul a turistaút a Romhányi-hegyen, a Kecske-kő 421 m magas csúcsára épített 26 méter magas kilátóhoz. Az Országos Kéktúra útvonaláról rövid kitérővel közelíthető meg az építmény, amely nemcsak teljes körpanorámát ad, de bemutatja a környék érdekességeit is. A kilátót a térségnek sokat jelentő, történelmi hagyatékkal rendelkező Prónay családról nevezték el. 

Nógrádi vár

A romjaiban is lenyűgöző látványt nyújtó nógrádi vár már messziről feltűnik a Börzsöny keleti szélén álló magányos 286 m magas andezitkúpon.

Nógrádi tájház

Nyitva tartás szombatonként 10-12 óráig, előzetes bejelentkezés esetén bármely napon 8-16 óráig. Bejelentkezni munkanapokon munkaidőben a 35/562-000, hétvégenként a 06/30/409-78-06 telefonszámon Mezeiné Matikovszki Bernadettnél lehet.

Nógrádi vadaspark

Telefonos egyeztetés alapján, a hét minden napján, folyamatosan állnak a vendégek rendelkezésére. Mobil telefonszám: +36 30 445 6414

Tereskei templom

Nógrád megye egyik legrégebbi temploma a tereskei Nagyboldogasszony római katolikus templom, amelynek különleges értéke, a Szent László király legendáját megjelenítő középkori freskósorozat.

Felsőpetényi nemesagyag-bánya

A külfejtés elérhető a Nőtincsről Bánkra vezető úton, az üzemi épületek az útról láthatók. Mellettük földút vezet a külfejtésbe (kb. 1,5 km gyalog). A mélyszinti bányát az üzemi épületek mögötti V. táró bejáratától lehetett elérni, ez volt az ásványgyűjtők számára legérdekesebb bányarész, innen kerültek elő a legszebb, több kilós gipszcsodák, az érdekes kivirágzások.

Felsőpetényi falumúzeum

A gyűjtemény alapítója Laczkovszki Jánosné célul tűzte ki, hogy az utókor számára megmenti a helyi kulturális örökség tárgyi emlékeit. Hosszú gyűjtési munka után 2000. november 25-én a millenniumi év tiszteletére került átadásra a gyűjtemény.

Nőtincsi tó

A Lókos-patak festői völgyében kialakitott 40 hektáros mesterséges tavat a patak földuzzasztásával hozták létre. A rövid idő alatt itt megtelepedett növény és állatvilág védelme érdekében természetvédelmi területté nyilvánitották.

Nőtincsi Seholsziget

A Park alapszolgáltatásait látogatóink a belépőjegy (egyéni, családi vagy csoportos) megváltásával szabadon vehetik igénybe, a Park nyitva tartási ideje alatt. 

Diósjenői szabadidőpark

A Szabadidőpark parkolójából indulva 5 kilométeres erdészeti tanösvény bejárására is lehetőség van. A Parkon belül egy kilométeres sétaút található, ahol tájékoztató táblák segítségével megismerkedhetünk a helyi erdők jellegzetességeivel. Az útvonal játszótereket, függőhidat, állatsimogatót, sportpályákat érint. A 4 hektáros Szabadidőparkban az erdei környezet különböző élőhelyeivel találkozhatunk: rét, vizes élőhely, cserjés, gyümölcsös, vagy növénygyűjteményi különlegességeket is megidéző ...

1

2 3

© Bánk Község Önkormányzata - 2022