blokk címe

blokk tartalma

Látnivalók, értékek

Louis Armstrong szobra a Tó Hotel kertjében

Közzétéve: 2020-03-02

(épített környezeti érték)

A szobor a Tó Wellness Hotel kertjébentalálható. Alkotók: Győrfi Lajos. Felállítás éve: 2004. A művész nagy empátiával, szeretettel és tisztelettel mintázta a korszakos jazz-zenész portréját. Kecses, szakított andezit sziklára helyezte a portrét úgy, hogy a trombita tartása ne zavarja az arcjáték érvényesülését, jól látható legyen az ujjak játéka.

A kerek arc, a hatalmas vibráló szemek,az ujjak ritmusa valóságossá, elevenné teszi a figurát. A hangszer, mint függőleges tengely, köti össze a két legelevenebb centrumot, a fejet és a kezet. A trombita, a billentyűzet s az ujjak izgalmas, formai mozgalmasságot adnak. A figura anyaga bronz, 5/4-es életnagyságú. A posztamens kisnánai andezit, felirata kézjegy, maratva: LOUIS ARMSTRONG.
A jazzmuzsika óriását középkorúként, trombitát fújva mintázta meg a művész.[1]

Louis Daniel Armstrong (becenevén Satchmo; New Orleans, 1901. augusztus 4. – New York, 1971. július 6.) amerikaidzsessztrombitás, énekes, zenekarvezető, a dzsessztörténet egyik legnagyobb és legismertebb alakja. Miles Davis mondta róla: „Még soha senki sem játszott olyat azon a kürtön, amit Satchmo már rég le ne játszott volna.”

Louis Daniel Armstrong néven 1901. augusztus 4-én született New Orleansban. Szülővárosa szegénynegyedében nőtt fel édesanyjával és húgával. Hagyományos értelemben vett iskolába keveset járt, az utcán nevelkedett, és hamar megtanulta, hogyan kell elképzeléseit érvényesítve pénzhez jutni. Gyerekként egy kisegyüttessel énekelt.

A csodagyerekre először Joe „King” Oliver figyelt fel, aki 1917-ben meghívta zenekarába. Kingtől sokat tanult, s neki köszönhette azt is, hogy New Orleanson kívülre is eljutott.

1923-ban készült el Armstrong első hangfelvétele. Az 1930-as években a kornettet trombitára cserélte, számos világkörüli turnén vett részt. New York-i otthonában, álmában érte a halál.


Pillanatkép a 2004. évi fesztiválról[2]

A jazzkedvelő házaspár, Karacs Ferenc és Karacsné Zagyva Julianna 2002-ben nyitotta meg a Tó Wellness Hotelt, ahol aztán kiemelt szívügyükként 2004-ben, a Swing Jazz Kultúráért Alapítvány megalapítását követően útjára indították nagy álmukat és megszervezték az azóta is töretlen sikerű Louis Armstrong Jazzfesztivált, melynek házigazda szerepére Joe Murányit - a legendás Satchmo magyar származású klarinétosát - kérték fel. Ugyanebben az évben, az első fesztivál keretei között, Joe Murányi részvételével avatták fel Louis Armstrong szobrát a szálloda kertjében. 

Karacs Ferenc és felesége püspökladányi származásúak, innen a jó barátság a szobor alkotójával, Győrfi Lajossal. A szobrot magán- és állami forrásból, Prókai Gábor művészettörténész zsűrizésével készíttették.

A Swing Jazz Kultúráért Alapítványt azzal a célkitűzéssel hozták létre, hogy a 30-as, 40-es évek tradicionális swing jazz kultúráját ápolja, népszerűsítse, és hazai képviselőinek szakmai fejlődését elősegítse, kitekintést nyújtson az európai és amerikai jazz-zenei világra, és a gospel zenén keresztül az európai keresztény zenei kultúrára. Célkitűzéseinek első lépése volt a Louis Armstrong Jazzfesztivál megszervezése, és ezzel párhuzamosan - Győrfi Lajos segítségével - a Louis Armstrong szobor megalkotása. 

A mára már nemzetközivé vált fesztivál 2015-ben immár 11. alkalommal került megrendezésre, Magyarország egyik legkiemelkedőbb jazz fesztiváljaként tartják számon. 
A 2014-es évben a Louis Armstrong szobor mellett helyet kapott Bánkon Joe Murányi szobra is, mely szintén a Swing Jazz Kultúráért Alapítvány kezdeményezésére, Győrfi Lajos munkáját dicséri. 
 

Összeállította: Végh József mkl

[1] Forrás: http://www.jazzfesztival.hu

[2] Eifert János fotóművész felvétele.

További látnivalók, értékek

helykitolto kép

Települési értéktár

Bánk rengeteg titkot rejt ma is. Érdemes azonban eme szépségek, csodák nyomába eredni, felkutatni. Sokféle tanulmány, régebbi monográfia közöl részeket falunk múltjáról, szokásairól.
helykitolto kép

Bánki „tengerszem” (Bánki-tó)

A falu nevezetessége, legfőbb vonzereje, a közepén elhelyezkedő közel hét és fél hektáros vízfelületű tó. Ennek köszönheti ismertségét, idegenforgalmát.
helykitolto kép

A bánki népviselet I. rész

Ha a szűkebb környezetet nézzük, Nógrád megye nyugati része - a volt Rétság járás területe - meglehetősen változatos képet mutat néprajzi, népességi szempontból. Ha csupán az idősebbek viseletében is, de mind a mai napig felfedezhetők a palócságra jellemző ruhadarabok, és emellett meglehetősen sok településen figyelhetjük meg az itt élő szlávok és német nemzetiségiek népi öltözködési hagyományait.

helykitolto kép

A bánki népviselet II. rész: testápolás és ruha

70 évvel ezelőtt reggelente szájból mosakodtak. Dologidőben, még ma is így tisztálkodnak. Később fatálakban, amelyet cigányok készítettek „topolyafából”. Házi mosószappant használtak. Majd ezt kiszorította a románcozott lavór és szagos szappan.
helykitolto kép

Szlovák nemzetiségi tájház

A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait.
helykitolto kép

Pinceház, faragott kőtáblával a Hősök terén

A bánki faluközpontban lévő pince a régi idők hangulatát őrzi. Építtetője még 1937-ben is fontosnak tartotta, hogy az építés évszámát és a tulajdonos nevének kezdőbetűjét egy kőtáblába vésessék a homlokzat díszéül. A pinceházat Simon János kőművesmester építette. Belül boltozatosan ki van rakva kővel. Ő faragta az építtető névmonogramját és az építés évét megörökítő kis táblát is. A tábla jelentése: Épült 1937-ben Krisko János számára.
helykitolto kép

A bánki víznyelő

2014 májusban – rendkívüli esőzések után – egyik reggel Bánkon a helyiek arra lettek figyelmesek, hogy a Jenői-patak megáradt vize egy közel 10 m átmérőjű, friss beszakadás alján – visszaduzzadás nélkül! – eltűnik a sziklák között.
helykitolto kép

A bánki evangélikus templom

Bánk későbarokk temploma 1783-ban épült. 1784. augusztus 6-án szentelték fel, Kellisch Sámuel lelkészsége idejében. Az ő irányítása alatt készült el a paplak is. „Harcos, bátor egyéniség lehetett, aki sziklaszilárd hittel küzd Mária Teréziához intézett felirataiban népe vallásszabadságáért, hitének gyakorlásáért.” – írta róla 1959-ben, a templom fennállásának 175. évfordulójára készült visszaemlékezésében L. Kovács András lelkész.
helykitolto kép

Régi sírok a temetőben

Egy temető az élő falu tükörképe. Ha valaki végigsétál benne, sok mindent megtudhat a településről is. Megismerheti történetét, nyelvét, nemzetiségét, vagyoni helyzetét, szokásait.
helykitolto kép

Sírok a zsidó temetőben

A katolikus temető mellett a fák között található az egykori zsidó temető. Már ami megmaradt belőle. Bár jelentős zsidó lélekszám sohasem volt a településen, mégis minden bizonnyal több sír is állt valaha itt. Meglehet, hogy az avar alatt még lapul néhány sírkő. Mára két héber és egy magyar nyelvű látható mindössze. Megőrzésük mindamellett fontos, hiszen hozzá tartoztak a település múltjához.
helykitolto kép

Feszület a római katolikus temetőben

Bár a falu lakosságának nagy része az evangélikus vallást követi, a római katolikus temetőben való sétánk kapcsán szólnunk kell katolikus vallás bánki jelenlétéről is.
helykitolto kép

Laluja András szobrászművész (1934 – 1999)

1934-ben született Esztergomban. 1963-ban szerzett diplomát az Iparművészeti Főiskola díszítő szobrász tanszakán Dósa Farkas András, Borsos Miklós és Illés Gyula növendékeként.

1

2

© Bánk Község Önkormányzata - 2022