blokk címe

blokk tartalma

Látnivalók, értékek

Feszület a római katolikus temetőben

Közzétéve: 2020-03-02

(mint épített környezeti érték)

Bár a falu lakosságának nagy része az evangélikus vallást követi, a római katolikus temetőben való sétánk kapcsán szólnunk kell katolikus vallás bánki jelenlétéről is. E téren Varga Lajos segédpüspök, egyháztörténész forrására[1] támaszkodhatunk. Neve személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapul szolgáló személynév – a személynévként is használatos – magyar „bán” méltóságnévnek változata. Neve így a korai Árpád-korra utal, bár oklevélben csak 1506-ben fordul elő Nógrád megyében. A hódoltság első hullámában elpusztult és az 1570. évi dika-jegyzékben[2] már lakatlan. A török defterben[3] így már nem szerepel.


Az egykori templom helyét egy földrajzi név őrzi meg számunkra. 
Az 1860-ban készült térkép jobb felső sarkában szerepel: Templom megett

Templomára utal, hogy 1542-ben plébánosa 1 Ft hadiadót fizet. Plébánosának, Balassa Zsigmondnak tehát birtoka van. A települést így a középkori plébániák közé kell sorolni. A püspöki tizedjegyzékben már a XVI. században is kivetés nélküli, tehát nincs, aki fizessen. 1680-ban is „deserta[4]”, 5 ft árendával. 1700-ban már lakott, mivel a Dwornikovich[5]-féle Jelentés szerint templomát prédikátor használja. A Jelentés szépnek, javíthatónak mondja, bár akkor tetőzete nincs. Valószínűleg romos állapota miatt az evangélikusok elhagyták. A legutolsó hír róla a Helytartótanács 1771. évi jelentése: Bánk filia temploma romokban van, amely azonban a Vallásalap költségén rendbehozható. Chobot[6] szerint e romok a községen kívül, a mostani temető mellett vannak.

L. Kovács András bánki lelkész egy egyháztörténeti összefoglalót írt 1959-ben a felekezet templomának 175 éves emlékünnepe alkalmából. Ebben olvashatjuk: „a szájhagyomány szerint a letelepedés idején lakatlan volt a község. Mostani temetőjének legmagasabb pontján pedig mindmáig előbukkan a fűből a huszita templom porladó alapzata. Az „Istenhegy” lankáin török sátortábor nyomait látják múltba visszatekintő szemek és sok-sok szenvedésről regélnek az őzek.” A faluban használatos földrajzi név „Za Kostolom”, azaz „Templom megett” mai is őrzi a templom helyét.

A legjelentősebb honismereti források szerint az alábbiak szerint alakult a falu vallási összetétele:

  ágostai evangélikus  római katolikus izraelita
1820[7] 501 10 -
1851[8] 437 32 -
1874[9] 509 35 8
1915[10] 501 69 10

 

Andreánszky Sándor 1935-ben telket ajándékozott a katolikus egyháznak egy templom felépítésének céljára. A kezdeményezést azonban elmosta az időközben kitört második világháború. Az adományozásról szóló - a püspökség felé a rétsági plébános által május 21-én írt – jelentésből már a falu idegenforgalmi vonzásáról is értesülhetünk. „Bánk nevű fíliám, lutheránus község kb. 120 katolikus lélek lakja. Ez a szám évente 3 hónapra nyaralókkal megkétszereződik, sőt egy-egy nyaraló család megtelepedni kívánkozik. Ezen körülmény bírta báró Andreánszky Sándor földbirtokos urat arra, hogy birtokának egy részét parcellázza. A parcellázás alkalmával gondolt arra, hogy a számban növekedő katolikusok részére templomhelyről gondoskodás történjen. E gondoskodásának eredménye, hogy folyó hó 18-án egy kb. 300 négyszögölnyi területet (egyedülálló, csendes helyen) a rétsági egyházközségnek adományozott át.”


A feszületet 1920-ban állították

A katolikus temetőben nyugszik Kempny János bánki bányamester. Freistadtban, Sziléziában a mai Lengyelország területén született 1868. szeptember 29-én. 1882-ben érkezett Magyarországra, Salgótarjánban tanult, majd dolgozott. Itt ismerkedett meg feleségével, Kovács Máriával, kivel 1891-ben kötött házasságot. Tizenegy gyermeket neveltek fel. 1920-ban a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Dorogra helyezte bányamesterként. 1923-ban a munkásotthon alapkőletételekor felajánlotta háromszáz kötetes könyvtárát az Otthon Könyvtár létrehozásához. 1938-ban a Magyar Kerámia Rt. üzemvezetője Mádon. Miután megtalálta a számítását Magyarországon nevét Kárpátra magyarosította. Cége, a „Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten” Bánkra helyezte őt, ahol 1948-ig dolgozott az akkori mélyművelésű bánya vezetésében. A kitermelt agyagot az egész országba szállították a kerámiagyártáshoz. Egy lóvontatású vasút szállította a kitermelt anyagot a rakodóig. 1950. április 30-án hunyt el Bánkon. Felesége egy évre rá követte őt. 


Kempny János bánki bányamester feleségével

A bánki bányászatról szólva megemlíthetünk még egy érdekességet. Bánk határában többszöri kutatás nyomán, vékony, palás, lencsés kifejlődésű széntelepet találtak. Frivaldszky Imre[11] is megemlítette 1839-ben a bánki "kőszén" telepet, sőt Fényes Elek szintén tudott arról, hogy itt "kőszén találtatik". Azonban 1847-ben már megállapították, hogy a Bánk határában található kőszén "mivel a munkát meg nem érdemli, nem ásatik"? 

Összeállította: Végh József mkl  

[1] Varga Lajos: A váci egyházmegye történeti földrajza, Vác, 1997.

[2] adólajstrom

[3] Nyomban a török hódítás után a török adminisztráció hazánk hűbérjószágairól, ezek lélekszámáról, az államháztartás különféle jövedelmeiről és kiadásairól, a várőrségek létszámáról és zsoldszükségleteiről részletes jegyzékeket készített, amelyeket deftereknek szoktak nevezni.

[4] elhagyott, kietlen hely

[5] Váci megyéspüspök

[6] Chobot Ferenc esperes, romhányi plébános, fő műve: A váci egyházmegye történeti névtára (I-II, Vác, 1915-17).

[7] Mocsáry Antal: Nemes Nógrád Vármegyének Históriai, Geographiai, és Statistikai Esmertetése, Pesten, 1820.

[8] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, Pesten, 1851.

[9] Shvoj Miklós: Nógrád megye monographiája, 1874 – 1875., Salgótarján, 2006.

[10] Chobot i.m.

[11] Frivaldi Frivaldszky Imre (1799 - 1870)  magyar természettudós, az MTA tagja

További látnivalók, értékek

helykitolto kép

Települési értéktár

Bánk rengeteg titkot rejt ma is. Érdemes azonban eme szépségek, csodák nyomába eredni, felkutatni. Sokféle tanulmány, régebbi monográfia közöl részeket falunk múltjáról, szokásairól.
helykitolto kép

Bánki „tengerszem” (Bánki-tó)

A falu nevezetessége, legfőbb vonzereje, a közepén elhelyezkedő közel hét és fél hektáros vízfelületű tó. Ennek köszönheti ismertségét, idegenforgalmát.
helykitolto kép

A bánki népviselet I. rész

Ha a szűkebb környezetet nézzük, Nógrád megye nyugati része - a volt Rétság járás területe - meglehetősen változatos képet mutat néprajzi, népességi szempontból. Ha csupán az idősebbek viseletében is, de mind a mai napig felfedezhetők a palócságra jellemző ruhadarabok, és emellett meglehetősen sok településen figyelhetjük meg az itt élő szlávok és német nemzetiségiek népi öltözködési hagyományait.

helykitolto kép

A bánki népviselet II. rész: testápolás és ruha

70 évvel ezelőtt reggelente szájból mosakodtak. Dologidőben, még ma is így tisztálkodnak. Később fatálakban, amelyet cigányok készítettek „topolyafából”. Házi mosószappant használtak. Majd ezt kiszorította a románcozott lavór és szagos szappan.
helykitolto kép

Szlovák nemzetiségi tájház

A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait.
helykitolto kép

Pinceház, faragott kőtáblával a Hősök terén

A bánki faluközpontban lévő pince a régi idők hangulatát őrzi. Építtetője még 1937-ben is fontosnak tartotta, hogy az építés évszámát és a tulajdonos nevének kezdőbetűjét egy kőtáblába vésessék a homlokzat díszéül. A pinceházat Simon János kőművesmester építette. Belül boltozatosan ki van rakva kővel. Ő faragta az építtető névmonogramját és az építés évét megörökítő kis táblát is. A tábla jelentése: Épült 1937-ben Krisko János számára.
helykitolto kép

A bánki víznyelő

2014 májusban – rendkívüli esőzések után – egyik reggel Bánkon a helyiek arra lettek figyelmesek, hogy a Jenői-patak megáradt vize egy közel 10 m átmérőjű, friss beszakadás alján – visszaduzzadás nélkül! – eltűnik a sziklák között.
helykitolto kép

A bánki evangélikus templom

Bánk későbarokk temploma 1783-ban épült. 1784. augusztus 6-án szentelték fel, Kellisch Sámuel lelkészsége idejében. Az ő irányítása alatt készült el a paplak is. „Harcos, bátor egyéniség lehetett, aki sziklaszilárd hittel küzd Mária Teréziához intézett felirataiban népe vallásszabadságáért, hitének gyakorlásáért.” – írta róla 1959-ben, a templom fennállásának 175. évfordulójára készült visszaemlékezésében L. Kovács András lelkész.
helykitolto kép

Régi sírok a temetőben

Egy temető az élő falu tükörképe. Ha valaki végigsétál benne, sok mindent megtudhat a településről is. Megismerheti történetét, nyelvét, nemzetiségét, vagyoni helyzetét, szokásait.
helykitolto kép

Sírok a zsidó temetőben

A katolikus temető mellett a fák között található az egykori zsidó temető. Már ami megmaradt belőle. Bár jelentős zsidó lélekszám sohasem volt a településen, mégis minden bizonnyal több sír is állt valaha itt. Meglehet, hogy az avar alatt még lapul néhány sírkő. Mára két héber és egy magyar nyelvű látható mindössze. Megőrzésük mindamellett fontos, hiszen hozzá tartoztak a település múltjához.
helykitolto kép

Laluja András szobrászművész (1934 – 1999)

1934-ben született Esztergomban. 1963-ban szerzett diplomát az Iparművészeti Főiskola díszítő szobrász tanszakán Dósa Farkas András, Borsos Miklós és Illés Gyula növendékeként.
helykitolto kép

Louis Armstrong szobra a Tó Hotel kertjében

A szobor a Tó Wellness Hotel kertjébentalálható. Alkotók: Győrfi Lajos. Felállítás éve: 2004. A művész nagy empátiával, szeretettel és tisztelettel mintázta a korszakos jazz-zenész portréját. Kecses, szakított andezit sziklára helyezte a portrét úgy, hogy a trombita tartása ne zavarja az arcjáték érvényesülését, jól látható legyen az ujjak játéka.

1

2

© Bánk Község Önkormányzata - 2022