blokk címe

blokk tartalma

Látnivalók, értékek

A bánki evangélikus templom

Közzétéve: 2020-03-03

(épített környezeti érték)

Bánk későbarokk temploma 1783-ban épült. 1784. augusztus 6-án szentelték fel, Kellisch Sámuel lelkészsége idejében. Az ő irányítása alatt készült el a paplak is. „Harcos, bátor egyéniség lehetett, aki sziklaszilárd hittel küzd Mária Teréziához intézett felirataiban népe vallásszabadságáért, hitének gyakorlásáért.” – írta róla 1959-ben, a templom fennállásának 175. évfordulójára készült visszaemlékezésében L. Kovács András lelkész. Innen tudjuk, hogy Révai Ferencz szolgabíró mérette ki az új templom helyét egy balassagyarmati mesterrel. Adamov György és Palovszky János volt ekkor az egyházfi. Kellisch 1783. szeptember 13-án kelt feljegyzéséből tudjuk, hogy saját pénzét ajándékozta az egyháznak, hogy felépülhessen a templom. „Így tehát az én tulajdon pénzemből ennek Bánki evangélikus egyháznak részemről és a feleségem részéről oda ajándékozva, Isten segítségével felemeltetett a felhőkig a templomnak minden fala.”  A templom felszentelésről a következő feljegyzést olvashatjuk: „ Ezért augusztus 6-án Krisztus Urunk megdicsőülésének napján megkezdődött az Istennek tisztelete lelki énekekkel és istenfélő imádsággal, azután a következő vasárnapon megtartottuk a templom felszentelését sok földesúr, néhány katonatiszt és nagy számú tömeg jelenlétében.”


Bánki evangélikus lelkészek

1. Hrdina János 1699-ben tanítónak választották, majd lelkésszé avatták, s így működött -1702-ig
2. Hrdina András 1702-1703
3. Agner János 1703-1705
4. Gaulicius András 1705-1717
5. Fábry Sámuel 1717-1761
6. Kellish Sámuel 1761-1794
7. Kolosváry István 1795-1796
8. Kalmár Imre 1796-1819
9. Benczúr Sámuel 1820-1827
10. Ruhman János 1827-1853
11. Simkó Gusztáv 1854-1876
12. Vitéz Lajos 1876-1878
13. Zatkalik Mihály 1878-1911
14. Zatkalik Bánki Károly 1912-1934
15. Schultz Aladár 1934-1953
16. L. Kovács András 1953-1979
17. Rezessy Miklós (Ipolyvecéről, helyettes lelkész) 1979-1983
18. Lehoczky Endre 1983-1994
19. Szolga Tőkés Sándor (Ősagárdról, helyettes lelkész) 1994
20. Németh Zoltán 1995-2006
21. Zsugyel Kornél és Zsugyel-Klenovics Katalin 2006-2015
22. 

A lelkészek névsorából kiemelkedik kettő: templomépítő Kellish Sámuel, és az orgonát 1892-ben építtető Zatkalik Mihály. A templom orgonája az elmúlt több mint száz év alatt komolyabb felújításban nem részesült. 2003-ban kezdett bele a gyülekezet ebbe a feladatba. A hangszer szétszerelésekor egy kézzel, ceruzával írt szöveget találtak a mesterek az orgona egyik szerkezeti elemén, amely beépített állapotban nem látható. Kiderült, hogy a sorok Zatkalik Mihály lelkésztől származnak. Történeti érdekességként és a gyülekezet megbecsülésének jeleként hadd idézzük itt is e sorokat: „Ez az orgona építtetett a bánki volt úrbéresek adományából s több jótevő hozzájárulásával 1892-ben 880 Forintért Jagerdorfban, Rieger testvérek világhírű gyárában, pedálklaviatúrával, de pedálsípok nélkül. A hiányzó pedálváltozat, Subbass 16, betétetett 1905, Riegernek budapesti gyára által 172 Forinton. Dicsőítem az én Uramat, hogy megengedé bánki lelkészkedésem 27. évében, ez orgonát a hiányzó Subbass 16 regiszterrel, amely az egész orgonának a lelke, kiegészíteni. A Te dicsőségedet és mélységes szeretetedet hirdesse mély hangjával én Jézusom!! Ha Hozzád költözöm, ne engedd, hogy az orgonához, amelyet sok küzdelemmel tudtam befejezni, avatatlan kezek férhessenek. Bánk, 1905. júni 23.”[1]

Már a kezdetektől „nagy területet fogott itt össze Istennek egy-egy szolgája. Latin, német és szlovák nyelvű régi iratok tudósítanak bennünket arról, hogy Felsőpetény 1681-től Bánkhoz tartozott és 1775-ben még együtt vannak. Nógrád 1774-től 184 éven keresztül Bánk leányegyháza. Leányegyháza még Rétság, Nagyoroszi, Szokolya, Diósjenő. Szórványhelyei: Farkasvölgy, Berkenye, Udvarhely, Jásztelek, Erzsébetmajor, Deszkásmajor, Rijmajor, Tolmács, Illéspuszta, Sziloska, Lókos, Tereske, Kormos, Szántó Deneg[2], Berki, Veresharaszt, Horpács, Almási puszta, B. Berinke, Szomolya, Szendehely, Katalina.”

Az 1838 október 4-én megtartott canonica vizitáció jegyzőkönyve szeinr létszámuk_ 60 tiszta pár. 15 vegyes házaspár, a filiákban 5 vadházasságban élő pár.

Az 1899-es c.v. jegyzőkönyv szerint a lelkek száma összesen 1000. Ebből Bánkon él 443 lélek, Nógrádon 240, Rétságon 100, Nagyorosziban 42, Szokolyán 24, Diósjenőn 18.

Kiss István püspök úr 1927 október tartja canonica visitációját és közzéteszi a lélekszámot: Bánk 567, Nógrád 370, Rétság 147, Nagyoroszi 32, Szokolya 29, Diósjenő 40, szórványok 45, összesen: 1.200.

Ezután már az 1946-48-as évek vesztesége, a 35 kivándorló bánki család, Nógrád önállósulása, Nagyoroszi, Szokolya, Diósjenő szórványainak elcsatolása után Bánk lélekszáma ma[3] 507, Rétságé 121, a szórványoké 21, összesen 649.

A templom főoltárát a tolmácsi születésű festőművész, Edvi Illés Ödön festette 1903-ban. Témája: Krisztus a keresztfán. Eredetileg az első oltáron három kép volt. A legfelső, mely a régi templomból hozatott át, az Úrnak a feltámadását ábrázolta, a középső a hegyen való elváltozását, s a legalsó az utolsó vacsorát. Az említett 1959-es feljegyzés szerint az ez utóbbi, igen kifejező fafaragás ma is ott van az oltáron, az oltárképtől eltakartan. 

A templomnak az első világháborúban elrekvirált harangját 1922-ben pótolták egy 150 kilós új haranggal. 1961-ben vált szükségessé a kisebbik harang újraöntése. 



A templom főoltára

Az egyhajós templom középen befelé ívelő kórusát két oszlop tartja. A hajója tükörboltozatú, az oltára copf stílusú.

1921-ben egy renoválás alkalmából egy feljegyzést helyeztek el a toronykeresztben. „Az utókornak. A bánki ágostai hitvallású evangélikus egyház 1921. év május havában templomát nagy áldozatkészséggel renováltatta. A tornyot 150 centiméterrel megemeltette és az egész épületet asbesth palával újrafedette. … Evangéliumi hithűségünket, megtartó Istenünknek dicsősége emelésére, utódaink buzdításra, lelkünknek pedig nagy gyönyörűségére, s a hit, szeretet, remény, béke, vigasztalás és imádság hajlékának ezen megőrzésével hagyjuk gyermekeinknek drága örökségül.” A dokumentumot Rákóczy István egyházfelügyelő, Zatkalik Károly lelkész, Pauló János tanító, Thomka János h. tanító, Ivanics György egyházgondnok, Csorba Pál egyházfi, Velky János bíró, Petyánszky János, Csizmár András törvénybíró., Bánszky János, Turányi Mihály, ifj. Janecskó Pál, Kriskó János, idős Csorba János, Adamov János, Petrás János, Koszecz Pál és Sztankovics Lajos presbiterek írták alá.

Összeállította: Végh József mkl 

[1] Forrás: A bánki evangélikus templom honlapja

[2] Dennek, Tereske mellett

[3] 1959-ben

További látnivalók, értékek

helykitolto kép

Települési értéktár

Bánk rengeteg titkot rejt ma is. Érdemes azonban eme szépségek, csodák nyomába eredni, felkutatni. Sokféle tanulmány, régebbi monográfia közöl részeket falunk múltjáról, szokásairól.
helykitolto kép

Bánki „tengerszem” (Bánki-tó)

A falu nevezetessége, legfőbb vonzereje, a közepén elhelyezkedő közel hét és fél hektáros vízfelületű tó. Ennek köszönheti ismertségét, idegenforgalmát.
helykitolto kép

A bánki népviselet I. rész

Ha a szűkebb környezetet nézzük, Nógrád megye nyugati része - a volt Rétság járás területe - meglehetősen változatos képet mutat néprajzi, népességi szempontból. Ha csupán az idősebbek viseletében is, de mind a mai napig felfedezhetők a palócságra jellemző ruhadarabok, és emellett meglehetősen sok településen figyelhetjük meg az itt élő szlávok és német nemzetiségiek népi öltözködési hagyományait.

helykitolto kép

A bánki népviselet II. rész: testápolás és ruha

70 évvel ezelőtt reggelente szájból mosakodtak. Dologidőben, még ma is így tisztálkodnak. Később fatálakban, amelyet cigányok készítettek „topolyafából”. Házi mosószappant használtak. Majd ezt kiszorította a románcozott lavór és szagos szappan.
helykitolto kép

Szlovák nemzetiségi tájház

A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait.
helykitolto kép

Pinceház, faragott kőtáblával a Hősök terén

A bánki faluközpontban lévő pince a régi idők hangulatát őrzi. Építtetője még 1937-ben is fontosnak tartotta, hogy az építés évszámát és a tulajdonos nevének kezdőbetűjét egy kőtáblába vésessék a homlokzat díszéül. A pinceházat Simon János kőművesmester építette. Belül boltozatosan ki van rakva kővel. Ő faragta az építtető névmonogramját és az építés évét megörökítő kis táblát is. A tábla jelentése: Épült 1937-ben Krisko János számára.
helykitolto kép

A bánki víznyelő

2014 májusban – rendkívüli esőzések után – egyik reggel Bánkon a helyiek arra lettek figyelmesek, hogy a Jenői-patak megáradt vize egy közel 10 m átmérőjű, friss beszakadás alján – visszaduzzadás nélkül! – eltűnik a sziklák között.
helykitolto kép

Régi sírok a temetőben

Egy temető az élő falu tükörképe. Ha valaki végigsétál benne, sok mindent megtudhat a településről is. Megismerheti történetét, nyelvét, nemzetiségét, vagyoni helyzetét, szokásait.
helykitolto kép

Sírok a zsidó temetőben

A katolikus temető mellett a fák között található az egykori zsidó temető. Már ami megmaradt belőle. Bár jelentős zsidó lélekszám sohasem volt a településen, mégis minden bizonnyal több sír is állt valaha itt. Meglehet, hogy az avar alatt még lapul néhány sírkő. Mára két héber és egy magyar nyelvű látható mindössze. Megőrzésük mindamellett fontos, hiszen hozzá tartoztak a település múltjához.
helykitolto kép

Feszület a római katolikus temetőben

Bár a falu lakosságának nagy része az evangélikus vallást követi, a római katolikus temetőben való sétánk kapcsán szólnunk kell katolikus vallás bánki jelenlétéről is.
helykitolto kép

Laluja András szobrászművész (1934 – 1999)

1934-ben született Esztergomban. 1963-ban szerzett diplomát az Iparművészeti Főiskola díszítő szobrász tanszakán Dósa Farkas András, Borsos Miklós és Illés Gyula növendékeként.
helykitolto kép

Louis Armstrong szobra a Tó Hotel kertjében

A szobor a Tó Wellness Hotel kertjébentalálható. Alkotók: Győrfi Lajos. Felállítás éve: 2004. A művész nagy empátiával, szeretettel és tisztelettel mintázta a korszakos jazz-zenész portréját. Kecses, szakított andezit sziklára helyezte a portrét úgy, hogy a trombita tartása ne zavarja az arcjáték érvényesülését, jól látható legyen az ujjak játéka.

1

2

© Bánk Község Önkormányzata - 2022