(épített környezeti érték)

Egy temető az élő falu tükörképe. Ha valaki végigsétál benne, sok mindent megtudhat a településről is. Megismerheti történetét, nyelvét, nemzetiségét, vagyoni helyzetét, szokásait.

A sírkő emelésének szokása a Közel-Keletről ered, ahol sok helyen a homok nem nyújtott kellő védelmet a holttestnek. Azért, hogy a holttest békében, nyugalomban feküdjön az anyaföldben, a rokonok, barátok köveket hordtak az elhunyt sírja fölé, hogy a testet ne kaparintsák meg a vadállatok.

A kisebb-nagyobb kődarabokat végül a sírkő váltotta fel, amely egyre szebb és egyre művészibb lett, és rituális szerepet is kapott. Egyes vélemények szerint a sírkövet a zsidók azért emeltek, mert a vallásjog szerint tilos az apai ágon papi családból származó férfinak holttesthez közelítenie, ezért a sírokat igyekeztek minél jobban láthatóvá, megkülönböztethetővé tenni, nehogy véletlenül megközelítsék azt.

A régebbi temetkezési szokások kollektív érvényű utasításokat tartalmaztak arra nézve, hogy miképp is kell eltemetni valakit nemére, korára és társadalmi rangjára nézve. Ezek a szokások megszabták a holttest előkészítési módját, és intézkedéseket tartalmazott arról, hova is temetik el az elhunyt földi maradványait.

A végső nyughely fölé emelt sírkő manapság nemcsak mementó; információt tartalmaz, hogy ki is az, aki ott fekszik és hány éves volt. A rokonok, családtagok, barátok így találják meg az elhunytat a temetőben, és így tudják leróni tiszteletüket.

Az evangélikus sírköveken megjelenik sokszor a fűzfa is, amely lefelé hajló ágai révén a gyászt, a szenvedést és a szomorúságot is jelképezheti (innen a név: szomorúfűz). A zsidó hagyomány szerint a babiloni fogságba hurcolt zsidók fűzfákra akasztották a hárfáikat, miközben sírva emlékeztek hazájukra. Az evangélikus és a református szimbolikában is megjelenik a fűzfa, ami a gyász és a halál jelképe lett; s gyakori motívum a sírköveken, fejfákon.

A bánki evangélikus temetőben is gyakorta megjelenik a régi sírköveken a fűzfa-ábrázolás, a csillag és virág motívumok mellett. Az ősi – gyakorta még szlovák nyelvű – sírokat egy kiváló kezdeményezésként elhelyezték a temetőbe felvezető út két oldalán. Sajnos a legtöbbjük romhányi homokkőből készült, így némelyik elolvasása ma már alig-alig lehetséges.

Összeállította: Végh József mkl 

A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait.

Bánk későbarokk temploma 1783-ban épült. 1784. augusztus 6-án szentelték fel, Kellisch Sámuel lelkészsége idejében. Az ő irányítása alatt készült el a paplak is. „Harcos, bátor egyéniség lehetett, aki sziklaszilárd hittel küzd Mária Teréziához intézett felirataiban népe vallásszabadságáért, hitének gyakorlásáért.” – írta róla 1959-ben, a templom fennállásának 175. évfordulójára készült visszaemlékezésében L. Kovács András lelkész.

A bánki faluközpontban lévő pince a régi idők hangulatát őrzi. Építtetője még 1937-ben is fontosnak tartotta, hogy az építés évszámát és a tulajdonos nevének kezdőbetűjét egy kőtáblába vésessék a homlokzat díszéül. A pinceházat Simon János kőművesmester építette. Belül boltozatosan ki van rakva kővel. Ő faragta az építtető névmonogramját és az építés évét megörökítő kis táblát is. A tábla jelentése: Épült 1937-ben Krisko János számára.

A FŰTŐHÁZ SÖRFŐZDE egy családias, házi sörfőzde, amely bemutatóval, kóstolóval egybekötött programokkal várja a látogatókat. Érdemes előtte telefonon egyeztetni! A főzdelátogatás lehetőségei: Az első rész a SÖRVÁRÓTEREMBEN illetve a főzdében zajlik. Itt meg lehet ismerni, hogy egyáltalán mi a sör, miből készül, a sörmátrix, és egy kis történei kitekintésre is lehetőség nyílik. Aztán az üzemben gyors bemutatón lehet résztvenni a sörgyártás folyamatáról, és persze közben kóstolni is a ...

A katolikus temető mellett a fák között található az egykori zsidó temető. Már ami megmaradt belőle. Bár jelentős zsidó lélekszám sohasem volt a településen, mégis minden bizonnyal több sír is állt valaha itt. Meglehet, hogy az avar alatt még lapul néhány sírkő. Mára két héber és egy magyar nyelvű látható mindössze. Megőrzésük mindamellett fontos, hiszen hozzá tartoztak a település múltjához.

A bánki tavon az országos horgászrend van érvényben, az egyesület által hozott szabályokkal, kiegészítésekkel. A tavon a pergetés engedélyezett.

Felszállás: Rétság repülőtér
Bejelentkezés: Petrucz György, +36 20 243 5995

A Cserhát erdős dombjai között található az alsópetényi Rózsavilág. A Rózsa vonzereje nem csak szépségében és illatában rejlik. Mindig a legnépszerűbb virág marad, amelynek különlegességét hazánk első rózsaélményházában, az alsópetényi Rózsavilágban fedezheted fel. Náluk a szépség, az illat, az élmény a rózsából fakad és a különleges ételek, italok, a test- és lélekápolószerek is rózsából készülnek.

Geoséták túravezetővel a felsőpetényi nemesagyag-bányában föld alatt és föld felett. Különleges, UV-fényben fluoreszkáló ásványok, geológiai kincsek, bejárható barlangszerű bányajáratok, "élő" bányatörténet. A programon kizárólag előzetes online regisztrációval lehet részt venni!

A Salgótarjánhoz tartozó Somoskőn a vár és a híres bazaltzuhatag szomszédságában eddig is népszerű Vadaspark mellett A Karancs-Medves-vidék turistáit most már egy fogadóközpont is várja, amely izgalmas túrák kiindulópontja. A Kirándulóközpont Salgótarján északi városrészében, közvetlenül a szlovák határ mellett, Somoskőn fekszik.

Termelői Vásár Nógrádon minden hónap második szombatján.
Helyi termelők és kézművesek által kínált portékák, jó hangulat, csodás környezet várja a látogatókat!

Nőtincs termelői és kézműves piaca.
Kiállítóik színes palettájában a hagyományos piaci kínálat mellett különleges kézműves termékekkel is találkozhatnak rendezvényeiken.
A festői szépségű nőtincsi tó mellé varázsolnak minden hónap harmadik vasárnapján egy kedves, színes, színvonalas piaci hangulatot: lekvárral, mézzel, gyömölcsökkel, virággal, sütikkel és szebbnél- szebb kézműves portékákkal.

Kéthetente szombatonként állandó kínálattal, szezonális termékekkel várják az érdeklődőket.
Érdeklődni a 35 355 187 telefonszámon lehet.

A templom közelében van a régi temető, amelynek XVIII-XIX. századi romantikus kőkeresztjei említésre méltóak.

Magyarországon egyedülálló a temetőben található későbarokk piramis alakú oszlop, amelyet 1791-ben Gyurcsányi Ignácné Blaskovics Terézia emeltetett, a Hármaskönyv (Tripartitum) szerzője, Werbőczy István emlékére. Latin nyelvű felirata magyar fordításban körülbelül így hangzik: "A haza törvényeit itt szedte rendbe Werbőczy, porlad az írójuk, a háza, de törvénye él az ősi."

Egy alsópetényi kirándulás alkalmával – például, ha felmásztunk a Prónay-kilátóhoz, vagy sétáltunk a faluban – érdemes ebédre betérni ide.

Alsópetényből indul a turistaút a Romhányi-hegyen, a Kecske-kő 421 m magas csúcsára épített 26 méter magas kilátóhoz. Az Országos Kéktúra útvonaláról rövid kitérővel közelíthető meg az építmény, amely nemcsak teljes körpanorámát ad, de bemutatja a környék érdekességeit is. A kilátót a térségnek sokat jelentő, történelmi hagyatékkal rendelkező Prónay családról nevezték el. 

A romjaiban is lenyűgöző látványt nyújtó nógrádi vár már messziről feltűnik a Börzsöny keleti szélén álló magányos 286 m magas andezitkúpon.

Nyitva tartás szombatonként 10-12 óráig, előzetes bejelentkezés esetén bármely napon 8-16 óráig. Bejelentkezni munkanapokon munkaidőben a 35/562-000, hétvégenként a 06/30/409-78-06 telefonszámon Mezeiné Matikovszki Bernadettnél lehet.

Telefonos egyeztetés alapján, a hét minden napján, folyamatosan állnak a vendégek rendelkezésére. Mobil telefonszám: +36 30 445 6414