Joe Murányi szobra a Bánki-tó víziszínpadánál 
(épített környezeti érték)

Joe Murányi szobra a Bánki-tó víziszínpadánál található. Alkotó: Győrfi Lajos. Felállítás éve: 2014. A művész a szintén Bánkon található Louis Armstrong szoborhoz hasonlóan nagy tisztelettel alkotta meg a Murányi szobrot, mintegy párjaként a már több mint 10 éves Armstrong szobornak. 
Az 5/4-es méretű öntött bronz félalakos portrészobor hűen tükrözi Joe Murányi személyiségét egy rá oly jellemző pózban megörökítve, szobor mellett álló sziklán felirat: 

JOE MURÁNYI
1928 – 2012

„... TE CSAK FÚJJAD!”
„...YOU JUST BLOW IT!”
LOUIS ARMSTRONG, 1967.

A LOUIS ARMSTRONG JAZZFESZTIVÁL ÖRÖKÖS HÁZIGAZDÁJA EMLÉKÉRE
ÁLLÍTTATTÁK 2014-BEN: BÁNK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA, NEMZETI KULTURÁLIS ALAP, SWING JAZZ KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY, KARACSNÉ ZAGYVA JULIANNA, KARACS FERENC, JOAN FAULKNER, CSÍK GUSZTÁV, SCOTT ROBINSON, TÓ HOTEL

Joseph P. „Joe” Muranyi (Ohio, 1928. január 14. – New York, 2012. április 20.) magyar származású amerikai jazz-klarinétos, zeneszerző és kritikus; Louis Armstrong utolsó, s egyetlen fehér klarinétosa volt. Szülei Magyarországról települtek ki az Egyesült Államokba, s Joe már ott született, Ohióban. A negyvenes évek elején a Muranyi család Manhattanbe költözött. A fiatal Joe Muranyit ekkor ejtette rabul a zene, a szving, elmondása szerint ekkor már tudta, hogy muzsikus szeretne lenni. Kortárs volt a jazztörténet nagy klasszikusaival és játszott is szinte mindenkivel, aki a műfaj klasszikusai közül számít. Tizenhét évet játszott Roy Eldridge bandájában. Aztán 1967-ben az akkor már világhírű Louis Armstrong - akit Joe bácsi egyszerűen csak „Lajosként” emleget – klarinétost keresett zenekarába, és választása Joe-ra, a magyar származású, harmincas évei végén járó zenészre esett: ő lett Armstrong bandájának egyetlen és utolsó fehér klarinétosa, egészen Armstrong 1971-es haláláig. Joe Muranyi itthon sem ismeretlen a jazzrajongók előtt, a bánki Louis Armstrong házigazdájaként évről évre ellátogatott Magyarországra a Louis Armstrong Jazzfesztiválra, amíg egészsége engedte. 2004-ben ő avatta a Tó Wellness Hotel kertjében álló Louis Armstrong szobrot, az I. Louis Armstrong Jazzfesztivál keretében. Szinte minden jelentősebb magyar zenekarral fellépett és lemezeket is készített Magyarországon.1

Joe Murányi szoboravatás, 2014. Bánk

A szobor létrejöttét példás és nagyfokú összefogás kísérte. A bánki önkormányzat és Bánk lakossága személyesen is ismerte Joe Murányit, így az Önkormányzat, a helyiek, a Swing Jazz Kultúráért Alapítvány, a Tó Wellness Hotel és magánszemélyek (Karacsné Zagyva Julianna, Karacs Ferenc, Csík Gusztáv, Joan Faulkner, Scott Robinson) összefogásával és állami támogatással - a Swing Jazz Kultúráért Alapítvány kezdeményezésére - 10 évvel az Armstrong szobor avatása után elkészülhetett Joe Murányi szobra, a Bánki-tó víziszínpadánál.

Joe Murányi szívében Bánk mindig különleges helyet foglalt el, s bár mezőkövesdi származású, kérésére a Mezőkövesd díszpolgára megtisztelő címet is a Bánki-tó víziszínpadán, a Louis Armstrong Jazzfesztivál keretében vette át, melyet a youtube-on megtalálható Louis Armstrong öröksége Bánkon című rövid filmben is megtekinthet bárki. 

A Swing Jazz Kultúráért Alapítványt alapító Karacs Ferencnek és feleségének, Karacsné Zagyva Juliannának hatalmas öröm és megtiszteltetés, hogy az Armstrong szobor méltó párjaként örök emléket állíthattak a legendás Joe bácsinak, a Louis Armstrong Jazzfesztivál örökös házigazdájának, mintegy a fesztivál szellemiségét képviselve. Az immár 12 éve tevékeny Swing Jazz Kultúráért Alapítvány fontos mérföldköve a Joe Murányi szobor felavatása, mely őrzi az évek során nemzetközivé vált Jazzfesztivál Joe Murányival közösen eltöltött évek emlékét, hagyományait a jövő fesztiváljai számára is.

Összeállította: Végh József mkl

Települési értéktár

Bánk rengeteg titkot rejt ma is. Érdemes azonban eme szépségek, csodák nyomába eredni, felkutatni. Sokféle tanulmány, régebbi monográfia közöl részeket falunk múltjáról, szokásairól.

Bánki „tengerszem” (Bánki-tó)

A falu nevezetessége, legfőbb vonzereje, a közepén elhelyezkedő közel hét és fél hektáros vízfelületű tó. Ennek köszönheti ismertségét, idegenforgalmát.

A bánki népviselet I. rész

Ha a szűkebb környezetet nézzük, Nógrád megye nyugati része - a volt Rétság járás területe - meglehetősen változatos képet mutat néprajzi, népességi szempontból. Ha csupán az idősebbek viseletében is, de mind a mai napig felfedezhetők a palócságra jellemző ruhadarabok, és emellett meglehetősen sok településen figyelhetjük meg az itt élő szlávok és német nemzetiségiek népi öltözködési hagyományait.

A bánki népviselet II. rész: testápolás és ruha

70 évvel ezelőtt reggelente szájból mosakodtak. Dologidőben, még ma is így tisztálkodnak. Később fatálakban, amelyet cigányok készítettek „topolyafából”. Házi mosószappant használtak. Majd ezt kiszorította a románcozott lavór és szagos szappan.

Szlovák nemzetiségi tájház

A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait.

Pinceház, faragott kőtáblával a Hősök terén

A bánki faluközpontban lévő pince a régi idők hangulatát őrzi. Építtetője még 1937-ben is fontosnak tartotta, hogy az építés évszámát és a tulajdonos nevének kezdőbetűjét egy kőtáblába vésessék a homlokzat díszéül. A pinceházat Simon János kőművesmester építette. Belül boltozatosan ki van rakva kővel. Ő faragta az építtető névmonogramját és az építés évét megörökítő kis táblát is. A tábla jelentése: Épült 1937-ben Krisko János számára.

A bánki víznyelő

2014 májusban – rendkívüli esőzések után – egyik reggel Bánkon a helyiek arra lettek figyelmesek, hogy a Jenői-patak megáradt vize egy közel 10 m átmérőjű, friss beszakadás alján – visszaduzzadás nélkül! – eltűnik a sziklák között.

A bánki evangélikus templom

Bánk későbarokk temploma 1783-ban épült. 1784. augusztus 6-án szentelték fel, Kellisch Sámuel lelkészsége idejében. Az ő irányítása alatt készült el a paplak is. „Harcos, bátor egyéniség lehetett, aki sziklaszilárd hittel küzd Mária Teréziához intézett felirataiban népe vallásszabadságáért, hitének gyakorlásáért.” – írta róla 1959-ben, a templom fennállásának 175. évfordulójára készült visszaemlékezésében L. Kovács András lelkész.

Régi sírok a temetőben

Egy temető az élő falu tükörképe. Ha valaki végigsétál benne, sok mindent megtudhat a településről is. Megismerheti történetét, nyelvét, nemzetiségét, vagyoni helyzetét, szokásait.

Sírok a zsidó temetőben

A katolikus temető mellett a fák között található az egykori zsidó temető. Már ami megmaradt belőle. Bár jelentős zsidó lélekszám sohasem volt a településen, mégis minden bizonnyal több sír is állt valaha itt. Meglehet, hogy az avar alatt még lapul néhány sírkő. Mára két héber és egy magyar nyelvű látható mindössze. Megőrzésük mindamellett fontos, hiszen hozzá tartoztak a település múltjához.

Feszület a római katolikus temetőben

Bár a falu lakosságának nagy része az evangélikus vallást követi, a római katolikus temetőben való sétánk kapcsán szólnunk kell katolikus vallás bánki jelenlétéről is.

Laluja András szobrászművész (1934 – 1999)

1934-ben született Esztergomban. 1963-ban szerzett diplomát az Iparművészeti Főiskola díszítő szobrász tanszakán Dósa Farkas András, Borsos Miklós és Illés Gyula növendékeként.